IT-karriertervezés: hogyan építs tudatos szakmai utat az IT-ban?

Szerző: | aug 5, 2026 | Karriertervezés | Nincsenek hozzászólások

A tudatos IT-karriertervezés 2026-ban már nem egy merev ötéves terv. Nem tudom megmondani, hogy melyik IT-szakma lesz biztosan sikeres 5 év múlva, mert senki sem tudja megmondani. Nem is az a fontos, hogy ezt megpróbáld kitalálni. A tudatos tervezésre tekints úgy, mint egy rendszerre, amely összehangolja a szakmai képességeidet, a motivációdat, a piaci keresletet és a technológiai változásokat. Ha ki tudsz alakítani egy ilyen minden ágat figyelő, rugalmas rendszert, akkor hatékonyan tudsz majd reagálni a változásokra. 

A mai blogbejegyzésemben ezeket a témákat fogom érinteni:

Miért nem működik már a hagyományos karriertervezés?

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) szerint 2030-ig a munkakörökben szükséges alapvető készségek közel 40%-a megváltozhat. A munkavállalók 59%-ának szüksége lesz továbbképzésre vagy átképzésre ahhoz, hogy releváns maradjon a munkájában. Ilyen mértékű átalakulás mellett a régi karriertervezési eszközök nem tudnak olyan hatékonyan működni, nem látunk már évekre előre, néha hónapokra is csak alig. Az ilyen források azonban, mint a Világgazdasági Fórum, segíthetnek előre megfigyelni a trendek alakulását és elgondolkodni az opciókon. A fórum kiemeli, hogy bár sok munkakör megszűnhet és még több új születhet, úgy látják, hogy összességében több új munkahely jöhet létre, mint amennyi megszűnik az évtized végére (+78 millió új munkalehetőséget jósolnak). Jelentős bővülés várható az AI és adatbiztonság, cybersecurity területeken. Népszerű lesz a megújuló energia és környezetmérnöki terület is. Egészségügy terén is várható növekedés, ahogy az oktatás, építőipar, mezőgazdaság is fellendülőben van, legalábbis ezek a jóslatok.

 

Mi okozza akkor a nehézségeket?

A legnagyobb problémaként a készséghiányt emelik ki, és azt, hogy globálisan mintegy 120 millió munkavállaló kerülhet középtávon a létszámleépítés kockázati csoportjába. Ha tudatosan akarod tervezni a karriered, akkor nagyon fontos, hogy ne várj a munkáltatód jelzésére és a munkahelyi lehetőségekre. Előfordulhat, hogy a továbbképzésedhez önállóan is forrásokat kell keresned és lehetőségeidhez mérten saját időt és pénzt kell fordítanod a fejlődésedre. Hogy milyen készségekre lesz szükséged, nagyban függ attól, hogy milyen irányba szeretnél haladni IT-n belül, de általánosságban elmondható, hogy a technológiai készségek terén a mesterséges intelligencia alapos ismerete, a big data, a hálózatok és kiberbiztonság kiemelt jelentőségű területek lesznek. Ugyanakkor a technológiai tudás önmagában nem lesz elegendő a jövőben. Továbbra is nagyon fontos, ha nem még fontosabb lesz az analitikus és kreatív gondolkodás, a rugalmasság és alkalmazkodóképesség, a reziliencia, a vezetői készségek és a csapatmunka. A legértékesebb munkavállalók azok lesznek, akik nem csak a technikai, de az emberi készségek terén is magasan képzettek lesznek.

Sok ügyfelemnél kritikus és központi téma az AI megjelenése a munkakörükben, de érdemes észrevenni, hogy nem csak a mesterséges intelligencia van hatással azokra a változásokra, amit a munkaerőpiacon tapasztalunk. A megélhetési költségek emelkedtek, a gazdasági növekedés lassult, egyes társadalmak elöregednek és egyre intenzívebbek a geopolitikai konfliktusok is, amelyek hatással vannak a világkereskedelemre. Az éghajlatváltozás hatásainak csökkentését célzó zöld átállás pedig a korábbi termékfejlesztési folyamatokra is jelentős hatással van.

 

Lifelong Learning

 

A folyamatos tanulás ma már nem csak jól hangzó kifejezés az önéletrajzodon, hanem egy életforma. Az önképzés, a technológiai és emberi készségek fejlesztése pedig a jövőd záloga lesz, akár már néhány éves viszonylatban is. Bár én most karrier coachként vagyok jelen ezen a felületen, szeretném halkan megjegyezni, hogy nem csak a szakmai előrehaladásod, de a magánéleted szempontjából is előnyös a tudatos tervezés, hiszen a munkahelyi stabilitásod kihatással van mindenre: a családi életedre, a szórakozásra, amit megengedhetsz magadnak, az egészségedre (kevesebb stressz), valamint arra, hogy összességében mennyire érzed magad magabiztosnak. A nagyobb szakmai kiszámíthatóság csökkentheti a bizonytalanságérzeted még ezekben a gyorsan változó időkben is.

Tudod, hogy merre haladsz? Mit tanulsz? Emberileg miben fejlődsz? Alakítsd át a kérdést, hogy „Hol látod magad 5 év múlva?” és tedd fel a kérdést, hogy „Hová akarok eljutni év végére? Miért pont oda? Hogyan fogom elérni?”

Mit jelent valójában a tudatos IT-karriertervezés?

Fontos, hogy a terv, amit készítesz rugalmas legyen, ne tekints rá kőbe vésett útként. Időről időre vizsgáld felül! Érdemes nagyjából 1 évre előre tervezni és 3 havonta, a mérföldköveknél megállni és megnézni, hogy továbbra is ez tűnik-e a legjobb útnak az aktuális helyzetedre tekintettel. Egy érdekes technika, ha úgy, ahogy a kutatások esetén, hipotézisből indulunk ki, és erre építünk egy vázlatot. Mutatom, mire gondolok:

 

1. Karrierhipotézis és célmeghatározás

A karrierhipotézis azt igyekszik megfogalmazni, hogy a jelenlegi helyzetedben, az aktuális szakmai készségeid figyelembevételével, mit gondolsz a megfelelő karrieriránynak magad számára. Erre a hipotézisre alapozva fogalmazhatod meg a célod, ahová szeretnél 1 év alatt eljutni. Ha tehát úgy látod, hogy jelenlegi helyzetedben előnyös lenne ismerned az AI működését részleteiben, akkor lehet egyéves terved például a machine learning tudásod elmélyítése. 

 

2. Karrierstratégia

Ha megvan a karriercélod, amit szeretnél elérni (érdemes előhalászni a céges képzések anyagát, ahol a SMART célokról tanultál) akkor a jól megfogalmazott, pontos és releváns célodra step by step tervet tudsz építeni. Ekkor érdemes utánajárnod a lehetséges kurzusoknak, forrásanyagoknak, és hogy a céged támogat-e a fejlődésben vagy sem. Ha nem támogatnak, akkor sem kell feltétlenül feladni a célt magát, hiszen a fejlődésed elsősorban saját magad számára fontos, ahogy az első rész végén már láttad. Ha nem támogatnak a munkahelyeden, akkor lehetőségeidhez mérten érdemes elérhetőbb, akár ingyenes forrásanyagokat keresned. Ha támogatnak, akkor akár komplexebb, drágább képzések is szóba kerülhetnek, illetve olyan eszközök, amelyek céges előfizetéssel érhetőek csak el. Mivel a WEF által megkérdezett vállalatok közel 77%-a tervezi a munkavállalóik továbbképzését, ezért elmondható, hogy a proaktivitás ezen a területen is meglepően gyors eredményt hozhat. Jó ötlet lehet kérni egy meeting időpontot a főnöködnél és prezentálni az átgondolt karrierhipotézis-cél-stratégia hármasodat. Ha ezután kérsz támogatást a cégtől a fejlődésre, akkor jobb esélyekkel indulsz, mintha csak egy kávé mellett az irodai folyosón rákérdeznél, hogy vannak-e elérhető továbbképzések.

Ha felmerült benned, hogy mit csinálok coachként, akkor itt van rá az első példa: segítek megfogalmazni a karrierhipotézisedet, felállítani az éves céljaidat, megfogalmazni a stratégiát és akár abban is támogathatlak, hogy felkészülj a főnököddel való beszélgetésre. Igen, eljátszhatjuk az összes felmerülő szcenáriót és gyakorolhatod a válaszaidat is. 🙂 3 havonta találkozhatunk a mérföldköveknél, hogy együtt ránézzünk, hogyan haladsz, ezáltal támogatlak, hogy rendszeresen visszatérj a céljaidhoz és az általad megfogalmazott vállalásaidhoz. Az én munkám lényege, hogy külső nézőpontot biztosító és őszinte segítőként támogassalak az utadon és segítsek elérni a céljaidat, akkor is, ha az út rögös és a körülmények folyamatosan változnak.

 

3. Fejlődési terv 90 napra

Ha megvan a hipotézised és az abból kialakított célod, ha a célodhoz vezető úthoz reális stratégiát építettél, akkor már tudod, hol szeretnél lenni 1 év múlva és azt is, hogy hogyan fogsz oda eljutni. Ha ezt biztosan tudod, akkor sem áll meg a munka. Egy utolsó, fontos lépést még érdemes megtenned. A terveink jól néznek ki papíron és lelkesen állunk neki a megvalósításnak is, de sokan nem vagyunk hosszútávfutók és a kezdeti lendület nem tart ki az év végéig. Ahogy február elején már üresek az edzőtermek, mert a januári fitneszfogadalmak már nem tartnak ki addig, úgy az 1 éves terv is legtöbbször a második hónapban elakad. Év végén pedig újratervezünk és ismét előkerül ugyanaz a terv, ami már tavaly és tavaly előtt is jó lett volna, de mégsem történt meg. Igy lesz valaki örök újrakezdő angol nyelvtanuló, így táraznak be fejlesztők több tucat Udemy kurzust, amit „de jó lenne tudni”, és így pihen a telefonodon a sok nagyon hasznos tanulást segítő applikáció, amit aztán sosem nyitsz meg, mert a 9gag-re vagy Instagramra áll az ujjad a Duolingo, Anki vagy a SoloLearn applikációk helyett, amikor a 15-20 perces szünetedben telefonozol.

 

Kitartás, de hogyan?

Hogy ne akadj el a megvalósítással, érdemes kisebb mérföldköveket meghatároznod és ezeken a pontokon megállva megnézni, hogy mennyit haladtál a célod felé. Ha ezeken a mérföldköveken egy másik emberrel kell megosztanod az előrehaladásod részleteit, akkor még motiváltabb leszel. Nehéz szembesülni azzal, ha a vállalt lépéseink elmaradnak. Ügyfeleimmel épp ezért a rövid, célállító és stratégiameghatározó alkalmak után 3 havonta egyszer ismét találkozom, hogy megnézzük, hogyan haladtak a céljaik felé. Nagyon sokan kiemelték, hogy gyakran csak az tartotta őket az úton, hogy tudták, hogy 6-8-10 hét múlva ott fognak ülni velem szemben és el kell majd mesélniük, hogy mit értek el, és ez a rendszeres visszatekintés és külső keret már hozzásegítette őket a vállalásaik követéséhez.

Neked van 90 napos fejlődési terved? Mit tanulsz most aktívan? Haladsz a céljaid felé?

Első lépés: Készíts őszinte szakmai helyzetképet!

Ha nem nézel rá őszintén a jelenlegi helyzetedre, akkor nem tudod azt sem, hogy jó úton haladsz-e, kellene-e változtatnod és nem tudod meghatározni az elmozdulás optimális irányát sem. Ahhoz, hogy a legeredményesebben tudj fejlődni, először őszintén ki kell tudnod mondani, hogy mi az, amiben szükséged van fejlődésre. Ne általános önismereti tesztre gondolj, hanem egy precíz szakmai leltárra, amiben a karrierdöntésekhez szükséges legfontosabb készségeken van a fókusz. 

 

A 4 legfontosabb terület

 

1. Mivel foglalkozol?

Ne munkaköri megnevezésre gondolj és ne is az alkalmazott eszközökre! Sorold fel az összes olyan feladatot, amit a munkád során elvégzel, mert a feladatkörök lesznek azok, amelyekre aztán építeni tudsz majd! Egyes feladatköröket lehet, hogy kivált az AI a jövőben (pl. adatrögzítés), más feladatkörök pedig születőben vannak (pl. prompting). Szóval milyen feladatokat végzel nap mint nap? Fejlesztés, hibakeresés, architect döntések, mentorálás, dokumentáció, automatizálás, üzleti igények megfogalmazása, stb.?

2. Miben vagy jó? Bizonyítani is tudod?

Sajnos nem elég csak tudnod, hogy miben vagy jó, meg is kell tudnod ezt mutatni mások számára könnyen értelmezhető módon. Sosem volt még olyan fontos a self-branding, mint a mai világban. Van szakmai blogod? Videós tartalmaid? Projektjeid, amelyeket be tudsz mutatni? Eredmények és visszajelzések? Nagyon fontos, hogy mindezt úgy mutasd be, hogy a vállalat szempontjából egyértelmű legyen, milyen költségcsökkenést, kockázatcsökkenést értél el, vagy milyen hatékonysággal dolgozol.

3. Mi ad neked energiát és mi merít a legjobban?

Ha bizonyos feladatok teljesen lemerítenek, de népszerűek és abba az irányba fejleszted tovább magad, akkor könnyedén eljuthatsz arra a pontra, hogy teljesen kimerülsz. Ha nem szereted, amit csinálsz, akkor az hosszabb távon növelheti a tartós kimerülés és a munkahelyi kiégés kockázatát. Ügyelj rá, hogy minél több olyan feladatot tarts meg, amelyek feltöltenek, energiával látnak el! Légy őszinte magadhoz, mit ad és mennyit vesz el tőled a code review, az ügyféligények tisztázása, a tesztesetek írása, a dokumentáció, a meetingek, és milyen hatással vannak rád a komplex problémák, a régi legacy kódok frissítése, a magas szintű matematikai problémák, stb. 

4. Melyik készségek hasznosak más munkakörben is?

Hogy rugalmasan, out-of-the-box tudj gondolkodni a saját lehetőségeidről, érdemes áttekintened, hogy a meglevő készségeid mely más munkakörökben lehetnek még hasznosak azonkívül, amiben jelenleg dolgozol. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb az egyezési arány, annál jobb esélyekkel indulsz egy újabb területen.

Tervezz 3 dimenzióban úgy, mint Aladár!

Mi az a 3 dimenziós tervezés és melyek a dimenziók? Ha csak pozíciót nézel, akkor bekorlátozod magad. Ha e 3 dimenzió mentén gondolkozol karriertervezéskor, akkor felismerheted, hogy nem is csak 1-2, de számos más lehetőséged is van, és rengeteg új ajtót fedezhetsz fel, amelyeken aztán elmerenghetsz, hogy szeretnél-e belépni vagy sem. A 3 dimenzió a szerepkör, a problématípusok és az üzleti és iparági környezet. 

Vegyünk egy konkrét példát, amin keresztül megismerheted ezt a 3 dimenziót:

Képzelj el egy senior Java fejlesztőt, Aladárt, aki úgy érzi, hogy ez a két lehetőség áll előtte a jövőben: vagy továbbra is Java fejlesztő lesz, programozni fog, vagy előrelép és vezető lesz belőle, tech lead vagy team lead, esetleg CTO. Ez a klasszikus karrier út, és ha Aladár nem szeret egész nap meetingekre járni, emberekkel beszélgetni, csapatokat irányítani, akkor bizony könnyen érezheti úgy, hogy megrekedt a senior fejlesztő szerepben és nincs más lehetősége a változásra. Ilyenkor hangzik el a beszélgetésekben a „35 éves vagyok és mostantól már örökre ezt fogom csinálni?” klasszikus kérdése.

Tegyük fel, Aladár elolvassa ezt a cikket és úgy dönt, hogy a 3 dimenzió mentén tekint rá a saját lehetőségeire, mit talál? 

1. A szerepköre senior Java fejlesztő, de nagyon sok más szerepkör is elérhető a számára! Lehetne belőle architect, manager, business analyst, devops-os vagy platform engineer, szakosodhatna security-re is, esetleg beléphetne a big data világába és lehetne data engineer vagy data scientist is idővel. (és még sok más is, de most legyen ennyi elég példának)

2. Milyen problémákat old meg Aladár egész nap? Olyan skálázható megoldásokat épít, amelyek megbízhatóak. Ügyel az automatizálásra és az adatminőségre is. Aladár senior szinten van, front-endes feladatokkal is megtalálták már, belekóstolt már az ügyfélélmény (UX/UI) feladataiba is, és találkozott már a minőségbiztosítással is, tudja, hogy milyen szabványoknak kell megfelelnie. Ez szintén tovább bővíti a lehetőségeit.

3. Milyen iparági környezetben dolgozik Aladár? Egészségügyben, állami rendszerekben, e-kereskedelemben, SaaS, logisztika vagy telekommunikációs domain ismerete is van? Ez is egy sor új lehetőséget nyithat meg számára, ha nem előre, hanem oldalirányban lép egyet a karrierjében.

Ha Aladár végiggondolja ezeket, akkor ráeszmélhet, hogy nem csak a felfelé vezető út létezik, hanem sok másik is. Ha szeret programozni és ezt meg is akarja tartani munkaként, akkor választhat olyan irányokat is, mint a platform engineering, IT security, quality engineering, migrációs specialista, AI developer, stb. Hogy melyik lenne a neki való irány, az több hosszas beszélgetés és mérlegelés után fokozatosan kristályosodhat ki benne a jövőben.

Ezenkívül úgy is dönthet, hogy a programozást hobbi szinten folytatja tovább, mert egészen más hétköznapokra vágyik, ekkor léphet egy nagyobbat is oldalra, és dolgozhat úgy is, mint technical product manager, lehet belőle konzulens, technical writer, IT-auditor, AI governance szakértő, UX researcher, accessibility specialist, egyetemi oktató vagy akár IT karrier coach is 🙂 Végzettségemet tekintve én is BI engineer vagyok, a mai napig imádom az adatokat, de inkább emberekkel dolgozom és az adatok iránti szeretetem másképp élem ki. 🙂  Mondjuk statisztika-heavy blogot írok IT-soknak 🙂 

Természetesen ezt nem kell egy asztalnál ülve eldöntenie Aladárnak, a coaching folyamat során eljuthatunk arra a pontra, hogy információkat kell gyűjtenie számára szimpatikus irányokról, beszélgetést kell kezdeményeznie ebben dolgozó kollégákkal, készíthet önszorgalomból esettanulmányokat, végezhet álláshirdetés-kutatást a szükséges további skillekről és hogy mennyi lenne a jelenlegi készségeivel az átfedés, nézhet YouTube-videókat egy szakember napjáról, stb. Idővel az információgyűjtés és a coaching beszélgetések, az önismeret fejlesztése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Aladár nyugodt szívvel tud döntést hozni a saját karriertervével kapcsolatban. 

AI-tudatosság: munkakörök helyett feladatkörökben gondolkodj!

Amikor azon gondolkodunk, hogy az AI elveszi-e a munkánkat, akkor végletekben és túl nagy egységekben látjuk a jövőt. Egy munkakör, ahogy már korábban is írtam, sok részfeladatból áll. Egyes feladatköröket automatizálhat az AI, másokat meggyorsíthat, átformálhat. Ahogy az ILO (International Labour Organization) fogalmaz, nem egész szakmákat érdemes nézni, hanem munkafeladatok AI-kitettségét érdemes vizsgálni. A fő következtetésük, hogy a GenAI várhatóan sokkal több munkakört alakít majd át, mint amennyit teljes egészében megszüntet. Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) is hasonlóképp gondolkodik. Szerintük a legtöbb munkavállaló valószínűleg nem az állása elvesztésén keresztül érzékeli majd az AI hatását, hanem úgy, hogy megváltoznak a jelenlegi munkájában elvégzett feladatkörök. Az AI ugyan támogatja és automatizálja a feladatok egy részét, de a fennmaradó feladatok összetettségét növelheti is. Gondoljunk csak azokra a programozókra, akik irgalmatlan mennyiségben generálják az új kódot, de annak karbantartása, validálása, tesztelése is újabb feladatnyomást generál.

Mennyire használod tudatosan az AI-t a munkád során? Milyen szinten kúszott be az AI a mindennapjaidba?

Ellenőrizd a piaci adatokat!

Nem attól lesz feltétlenül jó egy karrierút, mert sokan beszélnek róla és felkapott, vagy sok jelentés növekedést jósol neki. Mielőtt hónapokat vagy éveket töltesz tanulással, érdemes ellenőrizned, hogy valóban létezik-e rá kereslet a munkaerőpiacon. Érdemes nagyobb piacon legalább mintegy ötven releváns hirdetésben megvizsgálni, hogy milyen konkrét munkakörre keresnek embert, amikor az adott beosztás neve felmerül. Milyen technológiák és készségek ismétlődnek a hirdetésekben? Milyen tapasztalati szintet várnak el és ezeknek megfelelsz-e? Kérnek speciális iparági tapasztalatot? Elérhető távmunka, hibrid munkavégzés, vagy amire vágysz? Milyen fizetési sávokat kínálnak és számodra ez elfogadható? Mennyire illeszkednek az elvárások a jelenlegi tudásodhoz, élethelyzetedhez, vágyott életritmusodhoz?

A piaci adatok értelmezésekor látszólag ellentmondó információkkal is találkozhatsz. Az EU-ban tovább nő az informatikai szakemberek száma, 2025-ben már 10,45 millióan dolgoztak ilyen munkakörben. Ugyanakkor a szoftverfejlesztők álláshely-rátája 2019 és 2023 között csökkent, miközben a foglalkoztatottak aránya növekedett. Vagyis egy szakma hosszú távon növekedhet úgy is, hogy egy adott időszakban nehezebbé válik benne az álláskeresés.

A magyar munkaerőpiacon 2026-ban a vállalatok az előző éveknél óvatosabban terveznek. A Hays kutatásában a cégek többsége mindössze 2,5–5%-os béremeléssel számolt, miközben 91%-uk valamilyen készséghiányról számolt be.

  • Tudod, mivel szeretnél foglalkozni a jövőben? Van rá bizonyíthatóan kereslet?
  • Milyen készségekért és mennyit hajlandó fizetni a piac?
  • Milyen hosszú és mennyire reális számodra az oda vezető út?

 

Mikor módosíts tervet?

A karrierterved érdemes évente többször elővenni. Én 3 havonta javaslom, hogy nézz rá, és ellenőrizd, hogy továbbra is érvényesek-e azok a feltételezések, amikre a döntést alapoztad. Ha időközben új piaci híreket kapsz, vagy esetleg a magánéletedben állt be változás, érdemes mérlegelni, hogy a korábban optimális megoldásnak tűnő irány még jelenleg is az, vagy korrigálást igényel. Természetesen egyetlen rosszabb hónap a munkaerőpiacon, vagy egy átmeneti nehezebb időszak otthon nem jelenti, hogy azonnal meg kell állnod és újra kell tervezned. De ez most nem az az időszak, amikor hátradőlve belefeledkezhetünk az utazásba, javasolt az úton tartanunk a szemünket és a kormányon a kezünket, mert gyakrabban lehet szükség korrigálásra, mint akár csak egy évtizeddel ezelőtt.

Tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket:

  1. Haladtam az elmúlt 3 hónapban a kitűzött célom felé? 
  2. Több vagy kevesebb releváns álláshirdetés jelent meg a célpiacomon?
  3. Változtak a munkáltatók által elvárt technológiák vagy készségek?
  4. Továbbra is őszintén érdekel az irány és motivált vagyok?
  5. Reális a jelenlegi élethelyzetemben is ez az irány?

Karriertervezési kérdéssor önálló munkához

Ha szeretnéd átbeszélni velem a terveidet és együtt készíteni tervet, örömmel várlak online beszélgetésre (az első ismerkedő alkalom ingyenes). Minden információt megtalálsz a kontakt oldalon.

Ha úgy érzed, hogy inkább otthon egyedül gondolkodnál el azon, hogy merre tervezed a jövőd, akkor álljon itt néhány kérdés, amit talán érdemes feltenned magadnak. Ne kapkodj és adj magadnak időt az őszinte válaszokra! Vegyél egy meleg teát vagy kávét, ülj le egy tollal és papírral és válaszold meg magadnak írásban ezeket, hogy lásd magad előtt a kialakuló képet. 

1. Hol tartasz most? 

  • Mi a jelenlegi munkaköröd és milyen feladatokat látsz el?
  • Melyik feladatokban vagy igazán jó és mi az, ahol tudnál még fejlődni?
  • Melyek azok a feladatok, amelyekből, ha sok van, kimerülsz?
  • Melyik szakmai eredményedre vagy a legbüszkébb az elmúlt 1 évből?
  • Milyen erősségeidet tükrözik vissza a környezetedben dolgozó munkatársaid?

 

2. Szeretnél változtatni? Miért, miért nem?

  • A jelenlegi munkahelyeddel elégedett vagy?
  • A szakmai feladataiddal elégedett vagy?
  • A munkakörülményeiddel, időbeosztásoddal, munkatársakkal elégedett vagy?
  • Mi hiányzik a legjobban a jelenlegi munkádból?
  • Ha gondolkozol a változtatáson, milyen problémát szeretnél ezzel megoldani?
  • Ha változtatsz, mit nyersz? Ha változtatsz, mit veszítesz?
  • Ha nem változtatsz, mit nyersz? Ha nem változtatsz, mit veszítesz?

 

3. Milyen lehetőségeid vannak? (ezt akkor is érdemes tudnod, ha nem tervezel azonnal változást)

  • Milyen szerepkörökhöz illik a szakmai eszközkészleted?
  • Milyen más kapcsolódó területek érdekelnek igazán?
  • Milyen specializációk, szűkebb, tágabb érdeklődési területek vannak a szakmádon belül?
  • Bővíthetnéd-e a jelenlegi tudásodat üzleti, kommunikációs, AI-, adat-, cloud-, security- vagy egyéb pl. vezetői készségekkel?
  •  Melyik a legvalószínűbb 3 karrierirány, amit érdemes lenne megvizsgálnod, akkor is, ha most nem tervezel változást? Min érdemes rajta tartani a szemed?

 

4. Milyen munkát szeretnél valójában? Hogyan nézne ki egy ideális napod?

5. Milyen feladatokat végeznél szívesen napi szinten és melyeket nem szeretnéd?

6. Mit mutat a munkaerőpiac a téged érdeklő területeken? 

7. Mekkora az út a jelenlegi helyzetedből a 3 leginkább érdekes karrierirány felé?

8. Hogyan tesztelhetnéd ezeket az utakat a legkisebb kockázattal, hogy tényleg neked valók-e?

9. Mi a konkrét terved a következő 1 évre?

10. Mikor fogod újra ellenőrizni ezeket a kérdéseket?

 

A piaci és szakmai feltételezéseidet lehetőség szerint ellenőrzött adatokkal támaszd alá. A saját érzéseid, értékeid, érdeklődésed és élethelyzeted viszont szintén fontos része a döntésnek. A coaching során segíthetek több nézőpontból megvizsgálni a feltételezéseidet, félelmeidet, és esetleges vakfoltjaidat. Ha beszélgetnél, keress bátran!